A
kettő több mint egy. Hatásszünet. A nagy és elhasznált igazság.
És van olyan is amikor ez nem igaz.
Mindenesetre
én e kijelentés mentén élek és szeretem a titkokat megfejteni
egyben titkolózni ugyanakkor a titkaimat, ötleteimet, élményeimet
megosztani és közös sikerre vinni. És az egóm ezen a ponton
sosem támad meg így könnyebb az arra megfelelőkkel közösködnöm.
És ez így történt most is. Pár évvel ezelőtt kipattant a
fejemből egy ötlet, aztán tavaly decemberben egy másik.
Az
ötletek egy-egy barátommal elkezdtek külön-külön élővé
válni, növekedni és gazdagodni. Ezzel egy időben a hitünk is
megnőtt és öngerjesztővé tette a folyamatokat. Majd fokozva az
izgalmakat és persze könnyíteni a terheimen kitaláltam, hogy
egyesítsük amink van és tegyük bele egy kalapba a két dolgot. És
mindkét barátom értette. Megosztották egymással portékáikat és
persze ezzel új lehetőséget is kaptak. Így
történt, hogy két kezdő vállalkozás amiben én voltam a közös
nevező ma Gyula városában eggyé tudott válni. Az
utazásunkank adminisztratív okai voltak…
Ma
9 órát sikerült eltöltenünk a fenekünkön. 3-3 óra
autókázásból és 3óra az ügyvédnél ülésből jött össze. A
fiúk még nem jártak Gyulán ezért elfogadtak tőlem és elhittek
nekem mindennemű ismeretterjesztést a városról. A Gyulai vár, a
100 éves cukrászda mind újdonság volt nekik. Nekem pedig az, hogy
Fásy Ádám anno szakácsként dolgozott az egyik helyi vendéglőben
és állítólag messzi földről híres volt a pikáns levese. Ezt
az ügyvédtől tudtuk meg…
Szóval
a mai nap az üzletről szólt, nem adott helyet másnak.
Egészen
addig a pillanatig míg dolgunk végeztével, kimerülve utaztunk
hazafelé és már mindent megbeszéltünk ami megbeszélhető
mindhárman elvonultunk gondolatainkba, telefonjainkba, emailjeinkbe.
Egyik barátom egy-két érdekes az úton készített fotót rakott
fel facebookra, másik barátom hazatelefonált és összegezte a
történteket.
Mivel
én veztettem nekem csak a gondolatok maradtak és egy érzés ami
abból állt, hogy milyen jó egy fárasztó nap után hazaérkezni
valaki mellé és kalandot mesélni. Ez az illető ma este nem én
leszek de majd.. Most olyan fáradt vagyok, hogy hál’istennek ez nem
érdekel ebben a pillanatban. Vagy lehet, hogy nem is annyira
zavar:)?
A
másik dolog inkább zavart: pont olyan fáradt vagyok, hogy az
agytevékenységem éppen leállni készül de egy érintésre,
szerelmeskedésre a legjobb pillanat. Hosszú idő után most újra
vágyom a nőre. Érezném az ujjaimmal a bőrét, a hajlatait, finom
hajába túrnék és az illatát is kívánom. A combját, hasát és
a derekát érintem a számmal. Ez most rámférne és ma este nem
vagyok cölibált pap, csalnék ha lenne kivel…
DE
NINCS.. válaszolok magamnak és valamiért nevetek amikor ezt
írom..
És
tudom, hogy most sem, írással, sem a konditeremben vagy
éppen fűnyírással levezthetném az energiámat..
….
A
mai nap bizonyította számomra, hogy az erő tényleg az egységben
van és, hogy három férfi magasabb szintről bölcsen, előrelátóan
döntött feláldozva egyéni érdekeit és a hatalom új, nemes
szolgálatát választotta.
Amúgy
meg a tantrikus vagy éppen az ösztönös szexuális erő egyesítés
is hatalmas energiákat tud kilőni az univerzumba. Kettő biztosan
többet mint egy..