Köszönöm Lonely, megtörted a csendet. De még most is félek, hogy amit leírtam esetleg másképpen hatott mint amit az érzékeim céloztak.
Az az igazság, hogy nagyon élveztem megírni azt a kis történetet csupa jó érzéssel voltam tele azokban a percekben.
Túl személyes, érthető? Még csak le sem hülyéztek egy kommentben… ezért aggódom, hogy nem kellett volna belevenni az olvasót…
No hát a következő írásomban vissza szállok majd a földre de már előre fogom a fejemet és még gőzöm sincs pontosan mit fogok írni csak azt tudom, hogy a női mellről elmélkedem majd. Dupla vagy semmi…